Kineziológia története
Kineziológia - érintés az egészségért
Ezt a cikket sok szeretettel ajánlom mindazoknak, akik szeretnének többet megtudni a kineziológia csodálatos rejtelmeiről.
A kineziológia görög szóösszetétel, kinesis mozgást, logos pedig tudományt jelent. Mint holisztikus gyógyító és személyiségfejlesztő módszer, a kineziológia szervezetünk szabad energiaáramlásának biztosítását, az energiák útjában álló akadályok feloldását célozza, bármilyen témára vonatkozóan, amelyben jobbulást, pozitív változást szeretnénk elérni. A kineziológia Magyarországon 1997 óta a természetgyógyászathoz tartozó hivatalosan elismert szakma.
A kineziológia megalkotója az 1960-as években dr. George Goodheart, foglalkozását tekintve csontkovács volt, miután feltűnt számára, hogy páciensei a kezelés után ugyanazzal a problémával jelentkeznek nála. Kidolgozta hát azt a módszert, amellyel az okot kezdte el keresni a panasz megszüntetésére. Módszerének lényege, hogy feltárja azt az életeseményt, ahonnan a probléma ered. Ehhez kidolgozta az izomtesztelést, amely biztos és egyértelmű válaszokat ad a gyógyító számára. Az ő koncepcióját felhasználva dr. John Tie az 1970-es években összeállította a Touch for Health (Gyógyító érintés) rendszerét. Azóta a kineziológiának számos különböző, speciális ága fejlődött ki. Magyarországon legelterjedtebb az úgynevezett One Brain irányzat, ami egy gyengéd eszközökkel dolgozó, nagyon hatékony módszer, lelki megközelítésből vizsgálja az egész embert. Az eljárás arra épül, hogy minden, ami történik velünk egészen fogantatásunktól kezdődően, hatással van további életünkre.
A tudat és tudattalan fogalmak a pszichológiában még megegyezésre várnak, de annyi bizonyos, hogy tudatunknak két dolga van: önmagunk és környezetünk folyamatos követése és ellenőrzése, viselkedésünk vezérlése.
Mivel nem tudunk minden érzékszervünkre ható ingerre egyformán odafigyelni, ezért tudatunk bizonyos ingereket kiemel, más ingereket pedig figyelmen kívül hagy. Amikor a kedves Olvasó ezt a cikket olvassa, valószínűleg minden más környezeti ingert kirekeszt a tudatából. De ha egy kicsit megváltozik az ingerlés - például füstszagot érez, vagy megcsörren a telefonja -; akkor rögtön felfigyelne rá. Azok a dolgok vagy események is hatást gyakorolnak a tudatunkra, amelyek pillanatnyilag nincsenek a figyelmünk fókuszában. Amikor egy zsúfolt szobában beszélgetünk valakivel, és kizárunk minden más beszédhangot, saját nevünk elhangzása egy másik beszélgető csoportban azonnal felkelti a figyelmünket. Egyáltalán nem vagyunk tudatában a másik társalgásnak, de valamilyen módon mégis folyamatosan követjük azt. Akkor válik tudatossá, ha valamilyen jelzés odairányítja figyelmünket.
Sigmund Freud pszichoanalitikus elméletei szerint bizonyos emlékképek és impulzusok nem hozzáférhetőek a tudat számára. Ezeket tekintjük tudattalannak. Itt tárolódnak a fájdalmas emlékek és az elfojtott vágyak. Az ide beszorított gondolatok „álruhában juthatnak ismét a tudatba: álmaink által, ésszerűtlen cselekedeteinkben, testbeszédünk által... Nagyszámú kutatási eredmény utal arra, hogy azokat az ingereket is rögzítjük, amelyeket tudatosan nem érzékelünk. Ezek az ingerek tudat alatt hatással vannak ránk, és bizony dolgoznak bennünk. Az izmok tesztelésével ezek a rejtett információk lehívhatók, ha szükséges.
|