Tartalom

További információért kérem látogasson el a  www.kineziologia1.hu honlapra!

A Hellinger-féle családfelállítások

 A családokhoz kapcsolódó munkát Virginia Satir, majd a pszichodrámás Moreno határozta meg.  Böszörményi Nagy Iván munkája kapcsán vonult be az  – a láthatatlan kötések a család- és csoport dinamikai megfigyelések fogalomtárába.

 Bert Hellinger, rendkívül karizmatikus, intuitív pszichológus és teológus az ő kezei között teljesedett ki és terjedt el a családfelállítás módszere. Már Hellinger is felállít azonban a tényleges személyek mellett szimbólumokat, absztrakt fogalmakat (országok, béke, bűn, stb.).

A módszer lényege, hogy a kérdező résztvevőben meglévő rendszert személyek (un. reprezentánsok) térbeli elhelyezésével szimuláljuk. Az ilyen formán elhelyezett, felállított személyek testi érzetei, a helyzetükben feltörő gondolatai egyrészt betekintést engednek a rendszer dinamikájába (ki kit lát, kire néz szívesen, kit hogyan észlel, kitől tart, kihez közeledne) valamint a helyzetük változtatásával és bizonyos rituálék megtételével a rendszer fejlődési lehetőségei is feltárulnak.

Ennek a folyamatnak a továbbvitelére vállalkozott Insa Sparrer pszichológusnő és párja Matthias Varga von Kibéd filozófus. Ők kifejezetten a rejtett munkát és absztrakciók felállítását tűzték ki célul, mert munkájukat a rendszerszemlélet mellett a rövidterápiás, megoldásorientált terápeuták munkája befolyásolta

Hellinger Rendszerszemléleti felállítások alapelvei

A rendszerek így a családok is a maguk alapjain, hozzájuk tartozó elemekkel együtt a saját szabályaik szerint működnek.

Amikor a rendszerszemléleti felállítások alapelvei szóhoz jutnak, azok azok a helyzetek, amikor zavar keletkezik a rendszerben és ennek okát keressük, ill. a feloldás lehetőségét. A rendszerszemléleti felállítások ilyenkor un. rituálékat alkalmaznak. A rituálék célja, hogy kimondassanak rendszerelemekkel alapigazságokat, amelyek rendszer szempontból az egyensúlyt segítik elő.

Ez felételezi, hogy létezik egyensúly… vagy legalábbis a rendszer működése és létezése szempontjából egy az adott zavart állapothoz (zavart egyensúlyhoz) képest egy a résztvevők számára jobb érzéseket biztosító állapot, amit vagy a rendszer önmegfigyelése által vagy belső szereplő változásával, vagy egy külső körülmény megváltoztatásával el lehet érni.

A rendszerekre három alapvető összefüggés mondható ki:

·         A rendszerekhez tartozás elve

azaz, aki egyszer belépett a rendszerbe -pl volt egy első feleség, stb. azzal már egy új rendszer keletkezett és ő ennek az új rendszernek már része

Aki a rendszerhez tartozik, annak jogai és kötelezettségei vannak. Pl.: a rendszerelemet - családtagot– nem lehet kitagadni, elfelejteni, csak úgy a rendszerből kitenni. Fontos a tiszteletteljes elbocsátása mindenkinek, aki tett a családért a személyért, ha az mégoly érdemtelenül viselkedett is.

·         A rendszereknek REND-je van.

Szabályrendszere, aminek a betartatása részben működési szabályzatok, részben pedig un. láthatatlan kötelékek és elvárások mentén történik. Leginkább itt is csak azt észleljük, ha zavar van

• A sorrend.

A legalapvetőbb rend. Aki előbb lépett be a  annak ennélfogva tisztelet jár Azért, hogy ő volt az első, vagy mert ő volt ott előbb.Ez még akkor is van, ha Ő csak pár órát élt, vagy meg sem születhetett. Sok „megmagyarázhatatlan” rivalizálásra gyógyír, sokszor azonnali feloldást hoz a rendszerbe ennek a  szereplőnek a rendszerbe való állítása és az  utóbb jött gyermek, családtag stb. által kimondott a másik elsőbbségét elismerő alapigazsság kifejezése Abban, hogy az előbb jött a világra és többet tapasztalt, az elismerés, hatására látványosan megjavult a kapcsolat.

De a családirendszerre, mint egészre vonatkozóan több értelmezése is lehet a sorrendnek:

• egyrészt a régi rendszer tagjai feltétlen elismerést érdemelnek, hiszen Ők voltak az elsők!
• másrészt ha a család növekszik és ha az adott pillanatban megvizsgáljuk, hogy rendszerszemléletileg mi lenne neki a legjobb, akkor az új, kibővült, új struktúrájú, már új hiteket, érzéseket, gondolatokat bíró személyek érdekei fontosabbak, elsőbbséget érdemelnek, a régi az alapállapotú rendszerhez képest.
• A hierarchia.

A sorrend mellett, meghatározza a rendszerek igazságérzetét még: Az, hogy a családban a vezető a Szülő, akármilyen is a hozott mintája, és egyetlen gyerek se érezze magát vezetőbbnek nála.

Nagyon gyakori probléma, hogy egy gyerek egy gyenge szülőt lát a szüleiben.  Gondoljuk csak meg hány és hány családban történik az meg, hogy az egyik szülő kilép a családból pl. válás esetén és akkor valamelyik gyermek, szinte a helyére lépve igyekszik a távozót helyettesíteni, és így erősíteni, támogatni az elhagyott félt, és így nem ismeri el később sem az irányítási kompetenciáját.

·         Az adok-kapok egyensúlya.

Gyakran igyekszünk nagyon segítőkészek lenni, többet adni, mint amit kérnek.  Igen gyakori amikor - bár felajánlott dolgot fogadnak el, tehát nem honorálták a felajánlott szolgáltatást- akkor bizony néha valamiféle sértődéssel lesz vége a kapcsolatnak.

Rendszerszemléletileg ez azzal magyarázható, hogy megszegődött az adok-kapok egyensúlya, amit a másik fél nem tudott elviselni és kimenekül a kapcsolatból.